A BÖRÖCZKY CSALÁDOK EREDETE ÉS TÖRTÉNETE A történeti és népességi kutatások azt bizonyítják, hogy a Böröczky család egyike volt annak a 12 családnak, amelyeket Árpád fejedelem röviddel a honfoglalás után, a X. század első felében telepített le a Bakonytól északra, a mai Veszprém megye területén. Ezt a települést később a helyi lakosság Tevel Árpádházi herceg, Árpád fejedelem unokája tiszteletére Tevelnek nevezte el (ebből lett később Adásztevel, amelyben az Adász előnév eredetéről több feltevés van.)
Maga a Böröczky név, a korábbi Vereckei-hágóra való utalás ellenére, az újabb kutatások szerint inkább a Berecki név magyar ő-ző nyelvjárási alakváltozata. Ez lehet (a) a magyar Bereck, Böröck egyházi személynév -i apanévképzős származéka, vagy (b) a háromszéki (Erdély, Kovászna megye) Bereck vagy a zempléni Alsó-, Felsőberecki településnévről való elszármazásra utaló magyar lakosnév. A magyar Berec személynév a latin Brictius egyházi személynévből ered, jelentése: magas, magaslat. Eredetileg Szent Bereck (Brictius) püspöknek a valószínűleg gall eredetű neve (Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek a XIV-XVII. században, Bp.)
Érdemes tovább idézni az Adásztevel könyvből Balla Gábor 1890-ben kelt írását: „helységünk a régi időkben itt virágzó Kaputsi, Bereczki, Péter, Gáncs, Tóth, Czere, Oroszi, Balassa, Gyimóthy, Bodzai, Merétei és Lőrincze családoknak – ez 12 család! – a trón és a haza érdekében tett hűséges szolgálataik jutalmául a VI. Károly császár által tett birtokadományozástól vette Adás-Tevel nevezetét. .... Az említett,. VI Károly császártól nyert adománylevél máig is megvan a Kaputsi család felügyelete alatt.” Ez az irat tehát III. Károly magyar király (VI. Károly néven német-római császár) 1711-1740 közti uralkodásának esztendeiből való. (Az oklevél hiteles másolata fellelhető a királyi könyvek megfelelő kötetében.). Az 1723 október 17-én kelt adománylevél szerint „III. Károly magyar király, - mivel korábbi okmányaikat elvesztették, de Veszprém megye nemességüket hitelt érdemlően igazolta -, új adomány címén Péter Ferenc, Tóth másképp Czere István, Gancs Benedek, Kapucsy Mihály, Bőrőtzky Ferenc, Oroszy István, Balassa Mihály, Gyimoty Mihály, Josa István, Gancs János, Bozai Mihály, Merétey János és Lőrincze Gergely közbirtokosoknak adományozza a Veszprém megyei egész egytelkes nemesi Adás Tevely falut (curialis possessio), mely eddig is az ő birtokukban volt.”
A XVI. századból további írásos emlékekkel találkozunk a Böröczkyek életéről. Egy Krisztina nevű rokon meglehetősen magas körökbe került házassága révén: az Országos Levéltárban fellelhető iratok arról tanúskodnak, hogy az 1570 körül született Oroszy István veszprémi vajda felesége Böröczky Krisztina volt. Azt, hogy ő a Böröczkyek melyik ágához tartozott, további kutatások fogják kideríteni. Az üzleti életből is fennmaradt egy fontos irat a régi időkből: 1729-ben Böröczki Ferenc megvásárol egy szőlőbirtokot az Adásztevel melletti Léhért területén a tapolcafői illetőségű Horvát Miklósnétól (adásvételi bejegyzés 1729-ből). (Az ’i’ vagy ’y’ különbség ne zavarjon bennünket, ennek oka számos esetben egyszerű elírás, figyelmetlenség lehetett.) A XIX és XX századi rokoni kapcsolatokat már könnyebb követni, így ezeket családfa ágakra bontva részletezzük az alábbiakban.
1728-ban született Böröczky Pál (felesége Pethő Kata), akinek 3 felnevelt gyermeke további népes családokat alapított. Az ő leszármazottai szervezték Tevelen az első nagyobb szabású Böröczky találkozót 2011 júniusában. Alig egy hónappal ezután került sor a második, össz-Böröczky találkozóra Tapolcán.
Két XVIII. századi elődünk, Böröczky Gábor (1789-1846) és fia, Böröczky Dániel (1829-1879) sírköve jó állapotban ma is áll az adászteveli református temetőben. Böröczky Dániel unokája volt Böröczky Ede (1890-1968), földbirtokos és üzleti vállalkozó, a Kisdém-pusztai kastély és földbirtok egykori tulajdonosa (a Kisdém-pusztai kastély és a hozzá tartozó kápolna arról híres, hogy ott tartotta esküvőjét Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia. A kastély tulajdonosa akkoriban a menyasszony édesapja, Meszlényi Ferenc földbirtokos volt).
Böröczky István (sz. 1770 körül Tevelen, felesége Kapotsi Éva és Szabó Erzsébet) dédunokája az a Böröczky Géza (1889-1972) vendéglős és üzleti vállalkozó, akiről és akinek vendéglőjéről Pápán egy tér, a Böröczky domb a hivatalos nevét kapta. Az általa készített egykor méltán neves Böröczky rostélyos receptje a Böröczky rostélyos, Böröczky kocka menüpontban található. Böröczky Mihály (sz. 1785 körül Tevelen, felesége Baditz Julianna) szépunokája Lengyel Jenő (1937-2003) részletes levéltári kutatásokat végzett ennek az ágnak a történetével kapcsolatban. Eszerint Böröczky Antal (1844-1901, cs.és kir.katona) Baditz Apollóniát vette feleségül, akinek jelentős felmenői voltak. Ükapja, Baditz Péter II. Rákóczi Ferenc fejedelem testőrparancsnoka volt, felesége pedig Sibrik Miklósnak, Rákóczi udvarmesterének leánya volt (Sibrik Miklós 1735-ben halt meg Rodostóban. Földi maradványai a kassai dóm Rákóczi kriptájának egyik szarkofágjában vannak eltemetve). Ebből az ágból származik Böröczky Gábor (1915-1982, felesége Háry Erzsébet, akit 2013-ban a Magyar Érdemrenddel tüntetetek ki munkásságáért), református lelkész, tartalékos tábori lelkész.
Az 1757-ben Tevelen született Böröczky Pál és felesége Somogyi Erzsébet házasságának leszármazottai Adásztevelen, Pápán, Budapesten, Kecskeméten és Szegeden élnek, szoros családi kapcsolatban, sőt Brazíliába is kerültek rokonaik.
A két világháború közötti időszak ismert egyénisége volt Pápán Böröczky József (1897-1944) rendőrtiszthelyettes. Az ő unokája volt a nemrég elhunyt Böröczky József (Pepi) (1948-2011) neves színművész, humorista és motorsport kommentátor. A Böröczky családok Fejér megyei ágához tartozott Böröczky József (sz. 1890 körül Bikács-Kistápépusztán, felesége Mátyássy Zsuzsanna), aki a XIX. sz.-ban a Fejér megyei Zichy uradalom fővadászmestere volt. Fia Böröczky Kornél (1929-1995), nemzetközi hírű vadászati és vadgazdálkodási szakértő, a Gemenci Vadgazdaság egykori igazgatója lett és több vadászati szakkönyve jelent meg. Rokonai Veszprém és Tolna megyében élnek.
1654-ben kapta Ferdinánd német-római császár és magyar királytól az armálist Böröczky Gergely. Ő lehet az alapítója a baráti (ma: Győrújbarát, GY-M-S megye) Böröczky-eknek, akiket az 1700-as években már mint nobilis vinicola, vagyis nemes szőlőműves néven jelöltek az anyakönyvekben. Armális (egytelkes, hétszilvafás, vagyis csak címében) nemességről van szó, ezt a középkor végén a vitézi tettekért osztották, amikor földet nem tudtak vagy nem akartak mellé adni. Emellett ezek az emberek gazdálkodtak vagy ipart is űztek, nemesi előjogaikkal mindig éltek (pénzzel nem, hanem vérükkel adóztak).
Egy XVIII. századi levéltári bejegyzés: Böröczky Péter és István az 1754-55 évi országos nemesi összeíráskor Sopron megyében igazolták nemességüket. Ez arra enged következtetni, hogy a XVIII. századra már kialakult a Böröczky családoknak egy Győr-Moson-Sopron megyei ága. Valószínű, hogy az említett Péter vagy István dédunokája volt Böröczky István (sz. 1762 Potyondon, Csorna mellett, felesége Horvát Katalin), akinek leszármazottai többnyire ma is Gy-M-S megyében élnek, de tudnak adászteveli gyökereikről és ápolják kapcsolataikat. Böröczky Imre (1911-2003, felesége Gere Ilona) Budapestre került, őt 1999-ben Budapest XXII. kerületében Nagytétény díszpolgárává avatták a kertészeti kutatások terén elért kimagasló eredményeiért. Ennek az ágnak egy alága a Somogy megyei ág. Ehhez tartozott az öttevényi születésű Böröczky Ferenc (1921-2004, felesége Tóth Julianna) neves festőművész, aki élete nagy részét Balatonszemesen töltötte és ott alkotott.
A felvidéki ág gyökerei is Győr-Moson-Sopron megyébe nyúlnak visza. Az 1739-ben született Böröczky János ükunokája, Böröczky Lajos, aki a Csorna melletti Potyondon született, felnőtté válva Pozsonyba költözött és feleségével, Bartal Terézzel tíz gyermeket (öt fiút és négy lányt) neveltek fel. A még élő gyermekek és azok leszármazottai Győrben, Pozsonyban, Révkomáromban és Érsekújváron, valamint a csehországi Ostravában és németországi Kölnben élnek. Ilonka és Sándor 2013-ban találkoztak újra több mint 70 év után, a rokonok és a szlovák televízió kutató munkája segítségével. A váratlan talákozás megható és örömteli pillanatairól egy tv műsor is készült. Regényes életük és találkozásuk történetét a Kapcsolódó szemelvények menüpontban olvashatjuk.
A Várvidéki (Burgenlandi) ág. A Böröczky-ek burgenlandi ágához tartozik Franz Böröczky (1922-2002), aki Ausztriában futott be fényes politikai karriert. A burgenlandi Köpcsényben (Kittseeben) született, 1964-1969-ig a Burgenlandi Tartományi Gyülésnek (Landtag), 1969-74-ig az Ausztriai Szövetségi Tanácsnak (Bundesrat) volt tagja. Egyidejüleg a 60 és 70-es években Kittsee város polgármester volt. Gyermekei és unokái ma is Kittseeben élnek. Böröczkyek Erdélyben. Az adászteveli kötődésű Böröczky Katalin (sz.1875 körül) Brassóba ment férjhez lelkész-feleségnek a XX. század elején, lakhelyük a brassói református egyház parókiája volt. Ezt az ágat igyekszünk folyamatosan tovább kutatni. Úgy tudjuk, hogy Kolozsvárra is kerültek Böröczkyek.
Epilógus |